Napjainkban egyre divatosabbá válik a méhlegelők létrehozása a kiskertekben is. Ez persze nem véletlen, hiszen amellett, hogy az udvarokat széppé teszi a pipacs, a búzavirág és számos vadvirág, amellett ökológiai szempontból is nagyon fontosak az ilyen foltok, szegélyek. Azok ugyanis búvó-, szaporodó- és táplálkozóhelyet biztosítanak a legkülönbözőbb beporzóknak, lepkéknek, hasznos rovaroknak. De hogyan lesz szép vadvirágos méhlegelőnk? Most ezt vesszük végig:
Első lépés a helyszín és magkeverék kiválasztása
Az egyik legfontosabb a méhlegelő kialakításakor, annak helyét meghatározni. Fontos, hogy minél háborítatlanabb legyen (egy előkert, vagy szegély), de közben illeszkedjen a kertünk képébe, és lehetőleg bármikor gyönyörködhessünk benne. Az sem baj, ha több foltot alakítunk ki, mert a különböző hasznos rovarfajoknak a mozaikosság előnyt jelent.
Persze nem feltétlenül kell kertben gondolkodni. Méhlegelőt a balkonon is kialakíthatunk egy virágládában.
Ha pedig már szó esett a mozaikosságról, akkor a fajok számában, méretében és jellegében is érdemes a változatosságra törekedni. Egyrészt nem minden ízeltlábúnak felel meg minden növény és azok virága, másrészt fontos, hogy ne csak térben, hanem időben is gondolkodjunk, és mindig legyen néhány nektárt kínáló növényfaj a méhlegelőnkben.
A floxy csapata ezért is törekszik arra, hogy ilyen célra egyre több magkeverék elérhető legyen. Ezekben népszerű faj többek között a facélia, a mustár, a pohánka, a pipacs, a búzavirág, a szarkaláb, a somkóró, a kígyószisz, de számos hereféle vagy bükköny is szóba jöhet. Arról, hogy milyen növények mely rovarfajok számára kedvezőek, egy következő cikkünkben írunk, ahogy a méhlegelők közelében fellelhető rovarokat is ismertetni fogjuk.
Második lépés a vetés ideje és módja
A méhlegelőket tavasszal és ősszel is kialakíthatjuk. Az elmúlt évek aszályos, rendkívül forró nyarai miatt általánosan elmondhatjuk, hogy ami ültetési és telepítési munkát ősszel elvégezhetünk, azt tegyük is meg. Nincs ez másként a méhlegelőkkel sem - persze, ha azt a magkeverék engedi, és nem olyan egynyári fajokat tartalmaz, amiket kifejezetten tavasszal ajánlatos földbe juttatni.
Ha tehát lekéstünk az őszi vetésről, vagy eleve tavasszal akartunk neki fogni, akkor sincsen probléma. Kicsit több odafigyeléssel, a kezdetekben – és indokolt esetben - némi öntözővíz felhasználásával szintén csodaszép méhlegelőt varázsolhatunk a kerítés mellé, a fák köré vagy a kertünk bármely pontjára.
Míg az őszi vetés időpontja általában augusztus vége, illetve szeptember, addig a tavaszi március vége, április, május. A tavaszi esetén azonban fontos figyelemmel lenni az időjárásra is, hiszen érdemes a nagyobb hidegeket, fagyokat követően megkezdeni a munkát.
A terület kialakításánál több módszer is eredményes lehet. A hagyományos esetben ásóval átforgatjuk a talajt, megtisztítjuk, átnedvesítjük, majd kiszórjuk a magkeveréket. Mivel a vadvirágok jellemzően apró magvúak, így fontos, hogy azok egyenletesen kerüljenek a kijelölt területre. A floxy-nál ezért döntöttünk úgy, hogy a gondosan válogatott magokat eleve köztesanyaggal keverve hozzuk forgalomba, hogy segítsük az egyenletesebb vetést. A vetésnél fontos még az is, hogy a munka végén ne nyomjuk őket túl mélyre sem. A kiszórt magokat hengerrel, de akár gereblyével vagy más szerszámmal egyszerűen (azaz természetesen) csak tömködjük bele a földbe. Végezetül ismét öntözzük meg a vetett területet.
Harmadik lépés az ápolás és fenntartás
Egy jól kialakított méhlegelővel már nem sok gondunk lesz. Ha megfelelő sűrűségben vetettük el vadvirágainkat, akkor azok állománya elnyomja az esetleg kelni készülő gyomokat. Ha az elején, a felásás után mégis előbújna néhány libatop vagy egyéb pionír, akkor azokat kézzel távolítsuk el.
Az öntözést a takarékosság jegyében alapvetően nem javasoljuk, ám ha túl nagy a szárazság, némi esővízzel felfrissíthetjük méhlegelőnket. Ezek a növényfajok ugyanakkor viszonylag jól bírják a csapadékhiányt, illetve zárt állományuk tovább őrzi a nedvességet, mint egy hagyományos virágágyás, és ha van reggelente pára, akkor azt szintén hatékonyan gyűjtik be és tárolják.
Kaszálást, illetve vágást kizárólag az első magszórás után végezzünk, azt is próbáljuk szakaszosan, mozaikosan, hogy többkorú állományunk alakuljon ki.
Akár egy balkonládányi területről, akár több négyzetméterről beszélünk, a méhlegelő meghálálja a törődést, és az egész szezonban csodálatos virágokat és változatos élővilágot jelent a ház körül.
